2021-05-31 12:56:28
Talán nem annyira ismert, hogy a Makita a fúráshoz, véséshez nem csak kiváló gépeket, hanem a munkához szükséges fúró és vésőszárak rendkívül széles skáláját kínálja a költséghatékony és professzionális megoldásokhoz egyaránt. Ismerd meg őket!
A fúrás igen gyakori művelet a faiparban, fémiparban és az építőiparban is. Szinte minden háztartásban lehet találni valamilyen fúrógépet, amely bizonyos fúrási feladatok elvégzésére alkalmas. A nehezebb feladat akkor jön, amikor a fúrógépbe fúrószárat kell választani, behelyezni. Azonban azt is érdemes tudni, hogy nem minden gép alkalmas bármilyen fúrási, vésési feladatra.
Egy laikus számára talán furcsa is lehet, hogy ez miért lehet probléma, a mesterembereknek viszont természetes, hogy ez sem mindegy, többféle kialakítás létezik a fúrószárak befogásához. Ez azért fontos, mert a fúrógép tokmánya és a fúrószár befogó részének kialakítása miatt kompatibilitási problémák lehetnek fel, nem mindegy, hogy milyen kialakítású fúró- vagy vésőszárat tudunk befogni. A tokmány meghatározza a befogást.
Alapvetően ez a fajta fúrószár kialakítás az amit mindenki ismer, a háztartásokban, kisebb barkácsműhelyekben szinte csak ezek fordulnak elő. Természetesen a professzionális munkákhoz is használható, de bizonyos feladatok esetén túl kell lépni a korlátain. Itt a legelterjedtebb tokmányok három pofával szorítják meg a szárat. Létezik a tokmánykulcsos kivitel, amikor egy kúpkerekes kulcs segítségével lehet rögzíteni (meghúzni) a fúrószárat, illetve a sokkal kényelmesebb gyorstokmány, amihez nem kell szerszám, kézzel lehet a fúróba rögzíteni a szárat. A fúrógépek tokmányaiba a kisebb gépeknél általában maximum 10 mm-es szárak, a nagyobb gépek esetében általában maximum 13 mm-es szárak foghatók be. Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy túl nagy átmérőjű lyukak készítésére nem alkalmas, mert a fúrás során olyan erős ellennyomaték alakul ki, ami miatt a szár könnyen megfordul a tokmányban, és a fúrószár megáll, a szár sérülhet. Természetesen az anyagminőségtől is függ a maximálisan fúrható lyuk. Létezik már szárnyas hengeres befogó szár is.
Ugyanazzal a fentebb leírt tokmánnyal lehet használni, mint amit a hengeres szárú fúrókhoz alkalmaznak. A fúrószár kialakítása hatszög keresztmetszetű. Ez a kialakítás stabilabb befogást eredményez, ezáltal a fúrószár nagyobb ellenállásba ütközve nem tud elfordulni. Nagy átmérőjű fúrók ebben a szegmensben sem léteznek.
Az SDS (eredetileg Steck-Dreh-Sitz néven fejlesztették ki, de jelenleg a Special Direct System elnevezést használják) szabvány a Bosch találmánya. Négyféle változata van, az SDS Quick (2 horony, 6 mm-es befogó szár, de az új sorozat már vastagabb), SDS-Plus (4 horony, 10 mm-es befogó szár), SDS-top (14 mm-es befogás, 70 mm mélyen illeszkedik, ritka, nem elterjedt), SDS-Max (18 mm-es befogás, három nyitott horonnyal, reteszelő szegmensekkel).
1975-ben fejlesztették ki az SDS-Plus rendszert, azóta ipari szabvány, a pontos, megbízható fúrás alapja. Az SDS Plus a fúrószáron négy hornyot (két nyitott hornyot és két zárt hornyot) tartalmaz, melyeket reteszelő golyók rögzítenek a tokmányba. A fúrószár átmérője 10 mm, a szár 40 mm mélyen illeszkedik a tokmányba. Ezzel a dugaszolható kialakítással a szerszámok nagyon könnyen és gyorsan cserélhetők. Ezzel a befogás kialakítással, már betonba is akár 30 mm feletti lyuk is fúrható megfelelő szerszámgéppel. SDS-Plus befogással a szerszámokat általában 4 kg-os fúrókalapácsokig ajánlják. A nagyobb teljesítmény eléréséhez érdemes az SDS-Max befogású gépeket, szerszámokat használni
Az SDS-Max befogású szerszámokat az 5 kg feletti kalapácsokhoz tervezték. Ezek a nagyobb kalapácsok ennek megfelelően SDS-Max befogású tokmánnyal rendelkeznek. A befogás három nyitott horonnyal és reteszelő szegmensekkel történik, nem pedig golyókkal. A szár 90 mm hosszan illeszkedik a tokmányba. Akár 40 mm átmérőjű szerszámok is léteznek, melyekkel betonba lehet lyukat fúrni. Az SDS-Plushoz hasonlóan sokféle élkialakítású fúrószár, vésőszár, dobozfúró, koronamaró létezik hozzá.
Természetesen itt is létezik a szerszám kompatibilitási problémák kiegyenlítéséhez megoldás. Az SDS-Max SDS-Plus adapter, vagy az SDS-Max gyorstokmány, hogy akár SDS-Plus vagy hengeres szárú fúrót is be lehessen fogni.
Főként bontókalapácsokhoz a gyártók speciális vésőszár befogásokat alakítottak ki, ennek megfelelően a Makitánál is létezik 17 mm-es befogás (MT860, MT8600), 28,6 mm-es befogás (HM1802), valamint 30 mm-es (HM1307).
A fúrószárak kialakításánál, a költségek, a fúrni kívánt anyagminőség, az elérni kívánt élettartam, speciális alkalmazási területek figyelembevétele miatt bőséges választék áll rendelkezésre. A költséghatékony kétélű standard fúrószáraktól az innovatív technológiákat felvonultató (V-plus, Nemesis, MAKBUSTER, ZENTRO) többélű, hosszabb élettartamú fúrószárakig lehet válogatni. De léteznek üreges fúrók, különféle fafúrók (standard, gerenda, lapos, öntolásos) és akár olyan speciális fúró is mint a jégfúró.
Szinte mindenféle anyaghoz létezik fúrószár. A hengeres befogású fúrók általában fához, fémhez, kőzethez (kisebb átmérőben) készülnek, de megtalálhatók az üvegfúrók és jégfúró is, vagy a MULTIPLEX fúrók, amelyek a legtöbb anyag fúrására alkalmasak,
Pár gondolat a gépekről is, hiszen nem elég a fúró, vagy vésőszár kiválasztása, hanem, szükséges hozzá a megfelelő gép is. A gépek lehetnek akkumulátorral működő, vagy elektromos hálózatról működőek. Ennek kiválasztása nagyban függ a feladattól és a használati körülményektől. Ahol szabadban elektromos hálózattól távol kell dolgozni, ott egyértelmű az akkus gép választása, azonban ott ahol nagy teljesítményre van szükség huzamosabb időn keresztül, ott inkább a hálózati gép lehet a jó megoldás. Azonban ez csak az egyik szempont.
A másik fő kiválasztási szempont a feladat, amit tudnia kell a gépeknek. A legegyszerűbb gépek, a fúrógépek, ezek rendszerint hálózatról működnek és alkalmasak fa, fém, műanyag fúrására. Az akkumulátoros változatok esetén a fúrás mellett a csavarbehajtó funkció is megjelenik.
Az ütvefúrók használati lehetősége kibővül, azok alkalmasak kerámiában (tégla, csempe) történő lyukak készítésére is - ütvefúrással. Természetesen megfelelő fúrószár használatával.
A fúrókalapácsok már nagyobb teljesítményre képesek, lehet velük betonba is készíteni furatokat. Ezeken a gépeken már nem a megszokott tokmány, hanem SDS-Plus, vagy SDS-Max befogású tokmány van.
A következő kategóriába a fúró-vésőkalapácsok és vésőkalapácsok sorolhatók, főként építőipari felhasználás jellemző rájuk. Ezekkel már nemcsak a fúrni, hanem vésni is lehet a falba, betonba (lyukakat, hornyokat, stb...), vékonyabb beton áttörésére is alkalmas lehet. Ezek szintén SDS-Plus, vagy SDS-Max befogású szárakkal dolgoznak.
A gépek között a nagyágyúk a bontókalapácsok, amelyek alkalmasak beton építmények bontására. Ezeknél a gépeknél általában egyedi (mm-ben meghatározott) befogású vésőszárakat használnak.
